A Capşa Ház története és a Joffre torta. 1. rész


casa capsa

Publicăm, mai jos, poate primul articol în maghiară de aceasta mărime despre Casa Capşa şi creaţia sa, tortul Joffre. La final includem şi un rezumat românesc (cu roşu). Revenim azi cu partea a doua, cu o reţetă adaptată de autoare, Emőke Mihály, a celebrei prăjituri româneşti. Un tort Joffre marca MaghiaRomânia.

Olahus

A Capşa Ház története és a Joffre torta

1. rész

 

Van egy torta, eddig mindenkit csak szuperlatívuszban hallottam beszélni róla, aki kóstolta már – talán csak azok nem rajonganak érte, akik kifejezetten utálják a csokit. A neve francia hangzású, és a francia cukrászat is számon tartja mint a csokitorta egyik klasszikus változatát, mégsem francia eredetű. Bukarestben készítették el először, a Capşa Házban.

Joffre a neve, románul és román helyesírással „tort Jofră”-ként (is) emlegetik.

A Capşa Ház – a Győzelem sugárút (Calea Victoriei) és az Edgar Quinet utca sarkán – a román vendéglátóipar egyik legnagyobb vállalkozásának a helye. Története legalább olyan izgalmas, mint a Joffre torta maga. Ma is működik, ötcsillagos szállodaként, étteremként, kávézóként és cukrászdaként.

 

A kezdetek: a baklavától a királyi desszertekig

Eronimo Momolo, Grigore Dimitrie Ghica havasalföldi fejedelem egykori szakácsa, 1830-ban megvette egy híres bojár házát Bukarest belvárosában, és az épület földszintjén kisvendéglőt nyitott, olasz és balkáni konyhával. Az emeleten tánctermet rendezett be, ami kis idő múlva a főváros legfényesebb báljainak helyszíne lett.

1868-ban a ház gazdát cserélt: a Capşa testvérek, Constantin és Grigore, vásárolták meg, és cukrászdát nyitottak benne. 1876-ban Constantin visszavonult, Grigore egyedül vitte tovább az üzletet, de ettől egyáltalán nem lankadt meg a vállalkozás lendülete, sőt, 1886-ban szálloda, 1891-ben kávézó is épült a cukrászda mellé.

casa capsa 2

A Capşa Ház cukrászdája a legjobbak egyike volt az akkori Európában. Kezdetben balkáni édességeket szolgáltak fel: mézes sziruppal átitatott, dióval, mogyoróval, pisztáciával, szezámpasztával töltött vagy rétegelt levelestésztákat, különféle serbeteket, később megjelentek az üzletben a vajkrémes sütemények, és a limonádé is. A bonbonokat és a csokoládét Párizsból hozatták.

A Capşa Ház sikere nyomán egyre-másra jöttek létre Romániában a bonbon- és csokoládégyárak, és nyitottak bemutató-üzleteket Bukarestben, Szinaján, Iaşiban és egyebütt. 1869-től a Capşa Ház látta el a román uralkodói udvart – sőt később Szerbia és Bulgária királyi udvarát is – desszerttel.

Bojárok és arisztokraták, művészek, újságírók és katonák a Capşa Házban

capsa1Grigore Capşa

Az első világháborúig a Capşa Ház zárva volt az irodalmi élet bohémei előtt: arisztokratákból és bojárokból, közéleti személyiségekből és nagynevű újságírókból állt a vendégköre. A háború idején aztán bolgár tisztek számára működtettek katonai kantint az épületében.

1931-től, miután Grigore Capşa meghalt, a vállalkozás mint betéti társaság működött tovább, és többek között Ştefan Capşa, Grigore unokája vezette, az 1948-as államosításig. A vállalkozás szervezettsége, a kiválóan képzett személyzet és a felszolgált különlegességek miatt hosszú-hosszú ideig elsőrangú helynek számított: minden díszebédet, társas vacsorát, hivatalos és magán jellegű fogadást itt tartottak azok a bukarestiek, akik adtak magukra.

A Házban mindig a legújabb konyhatechnológiai eljárásokat alkalmazták, Grigore Capşa utódai rendszeresen utaztak Párizsba, hogy mintát hozzanak a kor divatos cukrásztermékeiből, hogy aztán azt otthon ők maguk is elkészíthessék. Sőt jól képzett párizsi szakembereket is alkalmaztak. Így például Joseffe Cambasse és Manchosse séfeket, Georges Leroy cukrászmestert (ő készített első ízben trüffelt Bukarestben), Lucien Bertola és Marius Cadillac pincéreket.

A második világháború után teljesen kicserélődött a Capşa Ház vendégköre. Arisztokrata látogatói helyére írók, újságírók, festők és mindenféle művészek jöttek. Virgil Carianopol költő szerint a szerkesztőségek szerkesztősége volt ez a hely, és „ahhoz, hogy író legyen valakiből, meg kellett kapnia a Capşa-keresztséget”. 1948-tól, miután államosították, „Bukarest Cukrászda és Étterem”-nek nevezték hivatalosan. A szállodát ekkor jó időre bezárták, csak 1975-ben nyílt meg újra. 1990-ben megint magánkézbe került, felújították és visszakapta a régi nevét és fényét.

Tortát a francia hadsereg főparancsnokának

Az idők során szinte valamennyi román híresség megfordult a Capşa Házban. És olyan külföldi előkelőségek is, mint Miklós szerb herceg; Milán Obrenovics, Szerbia fejedelme és felesége, Natália; Raymond Poincaré francia államelnök; Eleftheriosz Venizelosz görög miniszterelnök, illetve híres külföldi diplomaták, színészek, államemberek. Az volt a szokás, hogy a tiszteletükre adott díszebédeken a ház újabb és újabb specialitásait mutatták be. A Joffre tortát például abból az alkalomból sütötték meg először, hogy Joseph Jacques Césaire Joffre (1852–1931), a francia hadsereg főparancsnoka betért a cukrászdába, 1920-ban.

 Joseph_Joffre

Joseph Joffre, francia tábornok

(A cikk folytatódik! A 2. részben a Joffre torta részletes receptleírása következik, fázisfotókkal.)

Forrás-surse:

http://jurnalul.ro/vechiul-site/old-site/suplimente/editie-de-colectie/dinastia-capsa-in-micul-paris-47263.html

http://vendinginside.ro/?p=1715

http://ro.wikipedia.org/wiki/Casa_Cap%C8%99a#cite_note-1

http://en.wikipedia.org/wiki/Casa_Cap%C8%99a

Istoria Casei Capşa şi a tortului Joffre – rezumat

Există un tort despre care am auzit vorbindu-se până acum doar la superlativ – poate doar cei care urăsc ciocolata să va spună că nu le place. Deși numele îi sună franțuzește și este recunoscut de cofetarii francezi ca variantă a tortului clasic francez de ciocolată, nu are origini franceze. A fost creat la București, la Casa Capșa. Se numește Joffre și îl găsim uneori și sub denumirea de „tort Jofră”.

Grigore CapsaÎn mijloc, Grigore Capşa

 Casa Capșa, așezată la întretăierea Căii Victoriei cu strada Edgar Quinet, a fost și este una dintre cele mai mari firme de restaurante și cofetării românești. Istoria ei este la fel de spectaculoasă ca și povestea tortului, casa adăpostind și astăzi un hotel de cinci stele, un restaurant, o cafenea și o cofetărie.

 Despre Casa Capșa puteți citi mai multe aici.

 Pe lângă personalitățile marcante ale vieții culturale și politice românești care i-au trecut pragul, localul a fost onorat cu prezența și de oaspeți de seamă din străinătate, precum ducele Nicolae al Serbiei, foștii suverani sârbi Nicolae și Milena Obrenovici, Raymond Poincaré, fostul președinte al Republicii Franceze, premierul grec Eleftherios Venizelos, diplomați, actori, scriitori, oameni de stat. De-a lungul timpului, cu ocazia diverselor mese festive date în cinstea oaspeților de seamă, s-a împământenit obiceiul de a crea câte o nouă specialitate a casei. Tortul Joffre a fost conceput cu ocazia vizitei mareșalului Joseph Jacques Césaire Joffre (1852-1931) la București, în 1920.

 În partea a doua vă vom prezenta rețeta tortului în varianta MaghiaRomania.

 

Anunțuri